NAPSUGÁR TAGÓVODA

8542, Vaszar, Fő utca 16.

Elérhetőségei: 89/ 355 450
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tagóvoda-vezető: Rasekné Kovács Andrea

AZ ÓVODA BEMUTATÁSA:

Óvodánk a község központjában, a Művelődési Házzal szemben 1977-ben épült, amelyen 2009-ben Vaszar Község Önkormányzata jelentős felújítást hajtott végre.
Az intézmény 2008. szeptembertől a Takácsi Bóbita Óvoda tagintézményeként működik.
Óvodánk családias, biztonságos légkörének megteremtéséről a 6 főből álló lelkes, magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkező, gyermekszerető alkalmazotti közösség gondoskodik. Nevelési elveinkben, az óvoda berendezésében, képében az egység és az egyedi vonások együttesen érvényesülnek. Gyermekeinket önfeledt, szabad játékkal, sok mesével, verssel, énekes játékkal- az egyéni szükségletek figyelembe vételével- cselekvő tanulással vezetjük a gyermeki személyiségük kibontakozása felé.

Óvodánk nevelőtestülete a múlt tiszteletéből táplálkozva igyekszik megfelelni a jövő elvárásainak. Ezért külsőségeinkben, nevelési-és tevékenységrendszerünkben beépült a népi, nemzeti kultúra megismertetése, a hagyományok ápolása, a környezet, és az embertársaink iránti pozitív viszonyulás kialakítása. Olyan értékeket igyekszünk közvetíteni, amely a társadalom és az egyén későbbi életvitele céljából hasznosak. Figyelmet fordítunk az egészséges életmódra nevelésre, és a környező világ megismerésére. Törekszünk az ismeretek, eszközök folyamatos korszerűsítésére, az információ áramlás sokszínűségének biztosítására. Nevelésünkben a szabad játékot tekintjük a legfontosabb eszköznek. Elismerjük a család elsődleges nevelői szerepét, értékeink közvetítése mellett a közös együttműködésre törekszünk. A napirend kialakításában az egyik fő szempont, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek az udvaron.

Az óvoda udvar két részből álló, nagy kiterjedésű. Fontosnak tartjuk, hogy az udvaron biztosítsuk a gyermekek számára a természetes, szabad mozgást. A tágas, füves területek lehetővé teszik a játékos versengéseket.(futóversenyek, akadályversenyek)
Az EU-s szabványnak megfelelő mozgásfejlesztő játékszerek (csúszdák, mászókák, lengő és mérleghinták, rugós játékok, kötélállványok) pályázati forrásból, a helyi önkormányzat támogatásával 2009 nyarán kerültek telepítésre. Az udvart kerti csappal, ivókúttal, és virágládákkal gyarapítottuk.
Óvodánkat alapítvány támogatja, melyet 2005-ben hoztunk létre. A Vaszari Óvodásokért Alapítvány célja, az óvodai eszközbeszerzés támogatása, az óvodai kirándulások, rendezvények anyagi támogatása, valamint a gyermekek úszótanfolyamon való részvételének támogatása.
Alapítványunk szeretettel fogadja minden magánszemély adójának 1 %-os felajánlását.
Alapítvány neve: Vaszari Óvodásokért Alapítvány
Számlaszám: 73900425-19013938 ( Zirci Takarékszövetkezet)
Adószám: 18938371-1-19
Az Alapítvány anyagi támogatásának köszönhetően elkészült a felső udvarra a Dani vár ás a csoportszobába egy gyönyörű galéria.

Ak

Az intézmény működésével kapcsolatos dokumentációk:
Közzétételi lista 2016.
Pedagógiai Program 2015.
SZMSZ 2016.
Házirend 2016.

Megemlékezés az urivi áttörés 78. évfrodulóján

   2021. január 10-én, vasárnap a doni áttörés 78. évfordulója alkalmából szűk körben, az érvényben lévő járványügyi szabályok betartásával gyertygyújtással egybekötött néma főhajtást tartottunk a Szent István út és az Esterházy út kereszteződésében található II. világháborús emlékműnél.

    A doni katasztrófa az egyik legsúlyosabb vereségként vonult be a magyar hadtörténelembe, és a második világháború magyar történetének meghatározó elemévé vált. A második magyar hadsereg az 1942 nyarától zajló harcokban, bár 27 ezer fős veszteséget szenvedett, de nem tudta teljesen elfoglalni a Don-kanyart és a közel 200 kilométeres frontvonalnak számító doni partszakasz védelmére a nem egészen kétszázezer ember elégtelennek bizonyult. A legnehezebb helyzetekben kitartó magyar katonák ellenállása akadályozta meg a Vörös Hadsereg által kitűzött stratégiai célok elérését, mert nem tudták átkarolni a Don-kanyar német-magyar alakulatait, így azok megmenekültek a sztálingrádihoz hasonló gyilkos katlan csatától. A 3. magyar hadtest kimagasló teljesítményeként mint az „utóvédek utóvédje” fedezte a német hadsereg visszavonulását, és január 26-án, utolsónak hagyta el a doni csatateret. Jány Gusztáv főparancsnok végsőkig ragaszkodott Horthynak „utolsó emberig való kitartásról” szóló utasításához, ezért pusztult el a 2. hadsereg közel százezer katonája, és mégennyien sebesültek meg és kerültek hadifogságba. Ezekre a magyar katonákra emlékeztünk, akik a világháborúban a doni harcmezőn vesztették életüket. Az emléktáblához elhelyezett koszorúval nem csak a hősök emléke előtt tisztelegtünk, hanem azoknak a családokra is emlékeztünk, akik a harcok során vesztették el szeretteiket.

Forradalom és szabadságharc 173 év távlatából

   A koronavírus-járvány miatt az idén sem tudtunk méltó képpen emlékezni az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről. 2021. március 15-én, hétfőn 13.45-kor egyesületünk elsőként díszőrséggel és koszorúzással emlékezett meg a 173 évvel ezelőtt történtekről a Március 15. téren található emlékműnél.

    Néhány perccel később dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, dr. Áldozó Tamás polgármester ás Unger Tamás alpolgármester koszorúzott a nemzeti ünnep alkalmából. Ünnepi műsorok és emlékbeszéd híján polgármester úr a médiában tette közzé az ünnepkörhöz fűződő gondolatait: Egy ideje nincsenek ünnepeink. Ünnepeink sincsenek, de a hétköznapjaink is másfélék lettek: csonkák, hasadtak, távolságtartással telik. Aztán amikor a régi életünk olyan messzinek tűnik már, nehéz magunkra vennünk az ünnepek méltóságát. Számoljuk a veszteségeinket az üzletben, élményekben, emberi életekben, közben pedig ünnep van. Ünnep, ami valamiféle gazdagodásnak a szimbóluma, ugyancsak a számadás ideje, alkalom annak elősorolására, hogy a történelem fordulatainak köszönhetően miért lettünk többek, miért lettünk tehetősebbek még akkor is, ha diadalainkat vereségek szegik, ha életpályák sokasága torkolott is emigrációba, bujdosásba, vagy végződött éppen a bitófán - írta városunk vezetője.

Nyolcvan éve halt hősi halált Jutaspusztán

   2021. április 12-én, hétfőn egyesületünk szűkkörű megemlékezést tartott a helyszínen, majd a veszprémi temetőben. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1941. április 12-én halt hősi halált vitéz Bertalan Árpád, amikor Jutaspusztán lezuhant az a repülő, amely a délvidéki bevetésre szállította volna az általa vezetett ejtőernyősöket.

    A magyar katonai ejtőernyőzés úttörője 1898. október 20-án született Pozsonyban. Miután elvégezte a Budapesti Hadapródiskolát, mint tiszthelyettes harcolt az olasz fronton a bosznia-hercegovinai 3. tábori vadász zászlóaljnál. Elsődleges feladata az volt, hogy váratlan éjszakai rajtaütésekkel és erőszakos felderítéssel állandóan zavarja és nyugtalanítsa az ellenséget, valamint, hogy foglyokat ejtsen. Sikeres vállalkozásai után zászlóssá, később pedig hadnaggyá léptették elő. Részt vett a Globocak-hegycsúcs elleni támadásban 15 fős rohamcsapatával. Az akció során három olasz állást számolt fel, több száz foglyot ejtett és 6 nehéztarackot zsákmányolt. Haditettéért 1918-ban megkapta a Tiszti Arany Vitézségi Érmet, majd pontosan tíz évvel később, 1928-ban a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztjét is. Az I. világháború után, hivatásos tisztként átlépett a régi hadseregből a nemzeti hadseregbe, s a győri gyalogezred kötelékében teljesített szolgálatot. 1922. augusztus 15-én avatták vitézzé, szeptemberben előléptették főhadnaggyá, 1927. november elsején pedig százados lett. 1935 tavaszán Magyaróvárra helyezték át, ahol május elsején átvette az árkász század parancsnokságát. 1938-ban nekilátott a honvédség egyik elit alakulatának, az ejtőernyős egységnek a megszervezéséhez, amelynek kiképző parancsnoka lett előbb Szombathelyen, majd Pápán. Az alakulat teljes egészében önkéntesekből, elsősorban fiatal sportemberekből állt. Tagjai különleges kiképzést kaptak közelharcból, mesterlövészetből és mindenféle terhelés elviseléséből. 1939 novemberétől már őrnagyként szolgált. A Veszprém-Jutaspuszta repülőtérről 1941. április 12-én a Délvidékre indult bevetésre egy öt gépből álló ejtőernyős zászlóalj élén. A vezérgép közvetlenül a felszállás után megbillent, lezuhant és kigyulladt. A katasztrófában a négyfős személyzet, Bertalan Árpád harccsoport-parancsnok és 17 ejtőernyőse hősi halált halt. A katasztrófát 8 ejtőernyős élte túl, többek között Bakó István, Urbán László, Székely Sándor és Szokolay Tamás. Nevét 2016-ban vette fel a szolnoki alakulat, a mai MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár.

A doni-katasztrófa áldozataira emlékeztünk

   2020. január 12-én, vasárnap a doni áttörés 77. évfordulója alkalmából városi főhajtást tartottunk Pápa Város Önkormányzata és egyesületünk szervezésében az Esterházy út és a Szent István út sarkánál lévő második világháborús emlékműnél.

    A megemlékezésen Ágh Péter országgyűlési képviselő, a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke osztotta meg gondolatait a szép számban egybegyűltekkel. Mint mondta, minket, magyarokat sok minden köt össze. A nyelvünk, a kultúránk, a közös múltunk és ennek részeként megannyi áldozatunk. Nemrég emlékeztünk a száz évvel ezelőtti első világháborúra. Az azt kirobbantó szarajevói pisztolylövéssel eldőlt a mi sorunk is. Eldőlt, hogy a mi XX. századunk, a magyarság történetének egyik legtöbb megpróbáltatással járó százada lesz. Országvesztéssel, harcokkal, diktatúrákkal, népirtásokkal. Bebörtönzésekkel, akasztásokkal, kitelepítésekkel, megaláztatásokkal, és még megannyi tragédiával. Szinte minden családnak van legalább egy olyan története, amiről nem lehetett beszélni. Amiről a túlélők is hosszú ideig hallgattak, sorsukat pedig fentről eltusolták. Ez azt is jelenti, hogy minden egyes családban vannak hősök, akikre büszkék lehetünk. Hiába akarták, hogy áldozatukról ne essen szó, mára ismét felemelt fejjel emlékezünk azokról, akik teljesítették a kötelességüket és hűek voltak hazájukhoz. Ilyen hősök azok a pápai magyarok is, akik ott voltak a Don-kanyarnál - mondta beszédében Ágh Péter, majd hozzátette, Veszprém vármegye hadköteles férfi lakossága a szombathelyi III. hadtestnek alárendelt soproni 7. könnyű hadosztály állományába került. A pápai járás bevonulóit a II. zászlóaljba szervezték, ahonnan 1942. április 17-én indultak a frontra. Akkori helytállásuk ma is tiszteletet ébreszt. A pápaiakat is magába foglaló III. hadtest tagjai elsőként küzdöttek meg a Vörös Hadsereggel. Közülük sokan lettek hősi halottak. Közéjük számítanak mindazok, akik parancsteljesítés közben, fegyverrel a kézben vesztették életüket. A városi megemlékezésen szavalattal közreműködött Pusztai Zsombor. A tiszteletteljes főhajtás koszorúzással, majd a Takarodó és a Szózat elhangzása után mécsesgyújtással rótták le tiszteletüket a hősök emléke előtt.

Tisztelgés a 48-as hősök emléke előtt

   Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 172. évfordulóját ünnepeltük, s bár a hagyományos városi megemlékezés elmaradt a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet miatt, egyesületünk, az önkormányzat, a helyi pártok, intézmények és civil közösségek koszorúzással emlékeztek a 48-49-es történésekre és a magyar történelem egyik legjelentősebb eseményének hőseire.

   A Március 15. téren összegyűltekhez Unger Tamás alpolgármester szólt, aki az önkormányzat nevében megköszönte az emlékezők megjelenését. Mint mondta, a hagyományos városi ünnepséget figyelemmel az érvényben lévő szabályokra, nem tudták megtartani, mégis úgy gondolták, hogy koszorúzással fejezik ki tiszteletüket. A megjelentek közösen elénekelték a Himnuszt, majd elhelyezték a tisztelet koszorúit az emlékműnél, végül a Szózat eléneklésével zárták a megemlékezést.

A pápai hősökre emlékeztünk

   2020. augusztus 16-án, vasárnap Pápa Város Önkormányzata, egyesületünk és a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ szervezésben tartottunk megemlékezést a Pápai Hősök Napján, az Esterházy út és a Szent István út kereszteződésében álló I és II. világháborús emlékműveknél.

   A megemlékezésen Horváth Ferenc hagyományőrző huszár őrmester mondott emlékbeszédet. Mint mondta, a hősi halottak előtti rendszeres tisztelgés, a Nagy Háború alatt megfogalmazódott, hiszen annak kezdetén már százezrek veszítették el a fiaikat. 1915-ben báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy tett javaslatot egy olyan törvény elfogadására, amelynek célja az volt, hogy minden község kőemléket állítva legyen köteles megörökíteni a világháborúban elesett hősök neveit. Az 1924. évi 14. törvénycikk pedig a nemzeti ünnepek közé sorolta a megemlékezést, május utolsó vasárnapját nyilvánítva a hősök emlékünnepévé. A felnövekvő nemzedékeknek érteni és érezni kell, hogy elődeiknek mit jelentett a haza, és annak szeretete, az elkötelezettség, a hűség, a rend, a fegyelem, a dicsőség és a talpig vitézség! A megemlékezésen Mondd, hol van a sok virág - című dal szövegét Pusztai Boglárka előadásában hallhatták. Az ünnepség végén az emlékező közösség elhelyezte a koszorúkat a világháborús emlékműveknél, majd a megemlékezés a Szózat hangjaival zárult.

Városi megemlékezés október 6-án

   2020. október 6-án, kedden megemlékezésre gyűltünk össze az aradi vértanúk kivégzésének 171. évfordulóján. A Pápa Város Önkormányzata és a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ által szervezett emlékezést a Március 15. téren tartottuk.

   A Himnusz után Bali István, a Kereszténydemokrata Néppárt pápai szervezetének elnöke mondott beszédet. Bali István hangsúlyozta, október hatodika olyan mélyen beégetődött a nemzeti mitológiánkba, hogy a 20. századi rendszerváltozások sorát is túlélte, nemzeti identitásunk részévé vált. Az ötvenhat utáni kádári megtorlás analógiája miatt különösen nagy szimbolikus ereje volt a rendszerváltozás előtti ellenzéki mozgalmaink számára. Vértanúink ma is összekapcsolnak bennünket a világ magyarságával. „Magyar az, akinek fáj Trianon”, s talán hozzátehetjük: „és akinek gyásznap október hatodika” - zárta gondolatait a Kereszténydemokrata Néppárt pápai szervezetének elnöke. A beszédet követően az emlékezők elhelyezték a tisztelet koszorúit a Honvéd-emlékműnél. A megemlékezés a Szózat hangjaival zárult.