Nemzeti tagédia - Don-kanyar 1943

   2017. január 8-án, vasárnap a doni áttörés 74. évfordulója alkalmából városi főhajtást tartottak Pápa Város Önkormányzata és a Pápai Huszár Egyesület szervezésében az Esterházy út és a Szent István út sarkánál lévő második világháborús emlékműnél. A megemlékezésen Köntös László, a Pápai Református Gyűjtemények igazgatója osztotta meg gondolatait a szép számban egybegyűltekkel.

   Mint mondta, a mostani alkalommal a magyar hadtörténet egyik legnagyobb tragédiája előtt hajtunk fejet, amit a doni áttörés néven őrzött meg a történelmi emlékezet. 1943. január 12-én a Vörös Hadsereg a Don-kanyarnál megkezdte támadását a Magyar Királyi II. Honvéd Hadsereg állásai ellen. Mint ismeretes, a magyar hadsereg haditechnikai felszereltsége messze elmaradt a kívánatos színvonaltól, s az utánpótlás sem érkezett meg. Ráadásul a megvédendő arcvonal mintegy kétszáz kilométeres hosszúsága nem tette lehetővé egy mély és erős magyar védővonal kiépítését. Noha katonáink hősiesen harcoltak, az elégtelen feltételek mellett sok helyen nem tudták tartani a védővonalat, a szovjet csapatok több helyen is áttörtek s a magyar csapategységek hátába kerültek. Ráadásul a mínusz negyven Celsius-fokos irtózatos hideg is nehezítette az ellenállást. Az elégtelen feltételek miatt e szomorú eseménynek a magyar hadtörténet egyik legnagyobb tragédiája lett a következménye. Odaveszett mintegy 100-120 ezer magyar ember, hősi halált halva a magyar hazáért. Azért a magyar hazáért, amelynek mindig nagyhatalmak árnyékában kellett megpróbálnia érvényesítenie érdekeit. Nem véletlen, hogy történelmi emlékezetünk tele van hősies küzdelmekkel és tragédiákkal – mondta. – Talán, akik kevésbé ismerik a magyar történelmet, megkérdezhetik, ezek a magyarok miért tartják még ma is fontosnak, hogy nemzeti tragédiáikra is emlékezzenek. Nekik azt válaszolnám, azért, mert nekünk sokáig még gyászolni sem volt jogunk. Adassék meg nekünk a gyász joga. Nem mintha ebben lelnénk örömünket, hanem, mert élni szeretnénk – fogalmazott a szónok. Köntös László végezetül megjegyezte, fontos az emlékezés, mert amíg vannak közös emlékeink, addig tudjuk, hogy kik vagyunk mi, magyarok. A szónok beszélt az Esterházy út és a Szent István út sarkánál található, eredetileg Az imádkozók nevet viselő szoborról is, amit sokan a Sirató asszonyok néven emlegetnek. Megtudtuk, a szobrot 1998-ban avatták fel közadakozásból, illetve a pápai önkormányzat támogatásából. A művet Sidló Ferenc alkotta meg még 1936-ban, az eredetije pedig ma a Magyar Nemzeti Galériában található, ezt öntötte újra Szili István bronzöntő. – A Sirató asszonyok elnevezés számomra sokkal kifejezőbb. Nem tudhatjuk, mi járt az alkotó, Sidló Ferenc fejében, amikor ezt a három asszonyt megkomponálta, de lehetetlen nem látni benne az utalást arra a bibliai leírásra, melyben Márk evangéliuma szerint három asszony siratta a nagypénteken keresztre feszített, önmagát feláldozó Jézus Krisztust – mutatott rá Köntös László.  A városi megemlékezésen közreműködött Kossuth Gergely és az MH Pápa Bázisrepülőtér. A tiszteletteljes főhajtás koszorúzással, majd gyertyagyújtással ért véget.

 

 

Projekthét a világháborúkról az Acsádyban

   2017. január 27-én a Pápai Szakképzési Centrum Acsády Ignác Szakképző Iskolája első ízben szervezte meg azt a történelmi témájú kiállítást, amely Megemlékezés a világháborúk és a Don-kanyar hősi áldozatairól címet viseli. Az iskola szeretné hagyománnyá tenni, hogy egy-egy jeles évforduló kapcsán megemlékezzenek szűkebb pátriánk eseményeiről, résztvevőiről, hőseiről.

   A gazdag anyagból összeállított kiállítást ma délután nyitották meg az iskola klubhelyiségében. A tárlaton rohamsisakok, egyenruhák, családi fotók, kitüntetések, kéziratok, visszaemlékezések és pengők segítik a visszaemlékezést. Györke-Horváth Tünde szervező, történelem szakos tanár, köszöntőjében elmondta, a 11. osztályban merült fel a tárlat ötlete, amikor történelem órán az I. világháborúkról tanultak. Ekkor gondolták úgy, hogy akinek van emléke otthonában a dédszülőktől, az ossza meg a diáktársaival, hozza el az iskolába. Nagy örömünkre annyi fotó, emléktárgy gyűlt össze, hogy úgy döntöttünk, hogy kiállítás formájában ezt bemutatjuk az egész iskola diákságának is.  A projetkhét során hétfőn Dernóczi Attila nyugalmazott alezredes, a katonai alapismeretek tantárgy oktatója mutatja be a kiállított tárgyakat és fegyvereket. Kedden Lóky György, a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Pápai Csoportjának elnöke tart előadást a háborúk idején használt pénznemekről, szerdán Jung József: „Családtörténet” című prezentációjában megismerkedhetnek egy sváb család sorsával, csütörtökön Varga Sándor hagyományőrző főhadnagy mesél az egyenruhák változásáról, míg a hetet Tóth Kálmán, a Pápai Huszár Egyesület tagjának érdekfeszítő előadása zárja majd a korabeli egyenruhákról.



Huszárok testközelben a Huszár óvodában

   A Huszár lakótelepi Óvodába ma délelőtt a közelgő nemzeti ünnep alkalmából a Pápai Huszár Egyesület néhány tagja látogatott el..

  A gyerekek nagyon örültek a lóháton érkező huszárnak és a nemzetőrnek. Laczkó Lászlóné tagóvoda-vezető elmondta, az óvoda elsődleges célja, hogy megemlékezzenek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, nemzeti jelképeinkről, természetesen a kicsik életkori sajátosságainak figyelembe vételével, az ő nyelvükön, játékos formában. Az intézményben már a múlt héten készültek a március 15-ei ünnepségre. Minden csoport feldíszítette a termét, katonást játszottak, a fiúk csákókat, kardot, míg a lányok pártákat, kokárdát, zászlót készítettek, de persze tanultak mondókákat, indulókat és verseket is, erősítve ezzel a magyarságtudatot és kötődésüket szülőföldjükhöz, Magyarországhoz. A tartalmas program során a gyerekek igazi képet kapta a huszáréletről, a korabeli öltözékről és fegyverekről. A látogatás végén együtt meneteltek, tisztelegtek és énekelték a szabadságharc jól ismert indulóit.



Játszóház a forradalom emlékére

  A március 15-ei városi, megyei ünnepséghez kapcsolódva idén is ünnepi játszóházzal várta a kisgyermekes családokat a Kékfestő Múzeum és a Pápai Huszár Egyesület. Szerdán délelőtt origami technikával készült papírkokárdák és nemzeti színű virágok sokasága készült a múzeum foglalkoztató termében, lovas huszárokat és egyenruhába öltözött katonákat színeztek az apróságok a múzeumpedagógusok közreműködésével.

  Egyesületünk hagyományőrzőinek bemutatója idén is nagy népszerűségnek örvendett. Szinte minden fiú érdeklődéssel tekintett a ruhákra, kiegészítőkre. Kicsik és még kisebbek vették magukra az egykori katonai viseletek mintájára készült darabokat és fogták kezükbe a puskákat, pisztolyokat, kardokat, hogy emlékül fotót készíthessenek róluk szüleik.-Tüzérségi és nemzetőr ruhákat hoztunk főként és a hozzá tartozó sapkákat. Azt látjuk, hogy a gyerekek örömmel bújnak bele a korabeli egyenruhákba – mondta Szűcs István. A hagyományőrző egyesület tagja a 48-as győri sorozókörzetből való császári egyenruhát viselte. Az öltözet posztóból készült, a mentén lévő sűrű gombozat és zsinórozás szinte páncélként védte viselőjét. A kakastollas huszárcsákónak szintén védelmi szerepe volt, nagy magassága a kardcsapásokat volt hivatott kivédeni, de a kard ellen védett a nyakban hordott sál is. A derékon hordott köstentyű díszövként szolgált, ezt a laktanyán kívül mindig viselték a huszárok. Szűcs István öltözetéhez egy szépen díszített lovaglónadrág tartozott, lábán pedig csizmát viselt sarkantyúval. Oldalán lovassági kard díszlett és tarsolyt is viselt. A bemutató egyik különleges darabja volt az 1848-ból való, eredeti kulacs, melyet egy gyűjtő bocsátott a bemutató rendelkezésére. Mint megtudtuk, a huszárok ebben vittek magukkal vizet a harcba, vagyis inkább bort, ami szükség esetén bátorságot adott a harcolóknak. A 48-as játszóház idén is sok családot vonzott, száznál több kisgyermek fordult meg az ünnep délelőttjén a Kékfestő Múzeumban.



Együtt tisztelgett a város és a megye 1848 hősei előtt

   Pápa Város Önkormányzata és a Veszprém Megyei Önkormányzat közös ünnepségen tisztelgett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt ma délelőtt a Március 15. téren. Az ünneplőket Pápa Város Fúvószenekara toborzózenével fogadta, a katonai díszalegység és a hagyományőrző lovas huszárok bevonulása után a Himnusz hangjaival kezdődött a tiszteletadás.


  
A 169 évvel ezelőtti országos és pápai eseményeket Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke idézte fel a megemlékezésre összegyűlt pápai polgárok előtt. Mint mondta, emlékeznünk és emlékeztetnünk kell a nemzeti egység nagy pillanatára. Kötelességünk megemlékezni ’48 hőseiről, arról a nagy nemzedékről, amely be tudta teljesíteni küldetését, és száz évvel vitte előre Magyarországot. Ez a teljesítmény, mérce mindenki számára, azóta is. A magyarság akkor már évtizedek óta vitatkozott arról, hogy merre tovább. Maradjon-e a régi berendezkedés, vagy nyissunk teret az új, modern eszméknek, és a világunkat azok szerint rendezzük be. Aztán ’48-ban szinte egy pillanat alatt eldőlt minden, néhány hét leforgása alatt a nemzet megszüntette a feudális kiváltságokat, felszabadította a jobbágyságot lerakta a polgári állami és társadalmi berendezkedés alapjait. A megemlékezés Föl hazám, föl nemzetem címmel zenés-táncos irodalmi összeállítással folytatódott. A dalokban, versekben a nemzeti öntudat fontossága, a magyarság megtartásának kötelessége jelent meg ékes szóval, tisztán csengő dallamokkal, népi hagyományainkat őrző táncokkal. A nemzeti ünnep alkalmából rendezett megemlékezésen adták át a Pápa Város Önkormányzata által alapított elismeréseket. A kitüntetetteket a katonai díszalegység díszsortűzzel köszöntötte, majd az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulóján tartott megemlékezés koszorúzással zárult, melyen pártok, hivatásos szervezetek, intézmények és civil közösségek helyezték el a tisztelet és emlékezés koszorúit a Március 15. téren álló szobrok előtt.



A hősök emlékére - Tapolca 2017.

   Katonai, rendvédelmi és katasztrófavédelmi, harci jármű bemutatók, kézműves vásár szerepel az első alkalommal megrendezett Tapolcai Hősök Napja, Honvédelmi és Rendvédelmi Nap vasárnap délutánig tartó programjai között.


   2017. május 2-án, vasárnap a hősökre emlékeztek hagyományőrző katonai tiszteletadással az amerikai, német, orosz, magyar emlékműveket magába foglaló II. Világháborús Katonai Emlékparkban és az I. Világháborús Katonai Parcellánál. Utána tábori misét tartottak a Hősök Napja tiszteletére a Nagyboldogasszony Római Katolikus Templomban. A misét Földi István esperes plébános, tábori lelkész celebrálta.Délben emléktáblát avattak a Városháza falán. A tábla az 1937-ben Tapolcára települt első állandó katonai szervezet a Magyar Királyi 3. honvéd nehézbombázó ezred emlékét örökíti meg. A táblát Gangler László ezredes a Magyar Honvédség Pápa Bázisrepülőtér parancsnoka és Dobó Zoltán polgármester leplezte le. Az ezred történetét Hangodi László a Wass Albert Könyvtár és Múzeum főmuzeológusa foglalta össze szépen felépített beszédében.Természetesen ezen a napon is kora estig várták az érdeklődőket a Kisfaludy utcai kézműves vásárra, illetve az e napra tervezett színes programokra, bemutatókra.



Koszorúzás a nemzeti összetartozás napján

   Az ország számos pontján tartottak ma megemlékezéseket a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Pápán az Országzászló emlékműnél várták az emlékezőket, ahol a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Trianon palotában azt a szerződést, amely alapján Magyarország elveszítette területének kétharmadát.



   A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyarság harmada – mintegy 3,2 millió ember – az új határokon túlra került. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Az erről szóló törvény kimondta: “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A megemlékezés szerdán folytatódik 17 órától a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ színháztermében, ahol a Himnusz hangjait követően Faragó Annamária: Menaságra repülj… című dokumentumfilmjét tekinthetik meg az érdeklődők.

112082
Mai napon:
16

2017-08-20 05:39
 Informatikai Partnerünk és a
A honlapunk az Exact Office Kft. támogatásával készült
 
Go to top