Teljesítménytúra, a doni hősök emlékére

   2022. január 15-én, szombaton a soproni hagyományőrzők és egyesületünk két tagja II. világháborús menetfelszereléssel, lovakkal, lovasszekérrel egy közel 30 kilométeres túrára indult, hogy így rójja le tiszteletét a doni áttörés poklában elhunyt, hősiesen küzdő magyar katonák áldozata előtt. A túra a környező falvakon, erdőkön keresztül vezetett.


     Több, mint 20 esztendeje van ezzel kapcsolatban egy országos szintű kezdeményezés, hogy egy teljesítménytúrával emlékezzünk a magyar katonákra. Hét évvel ezelőtt rendeztük az első saját túránkat, azóta pedig minden évben hasonlóképpen teszünk – mondta Czupy Arnold, a túra szervezője. A Soproni Történelmi és Hadijátszó Baráti Kör vezetője szerint közel 25-30 kilométeres útvonalat teljesítettük. „Fertőboz volt a start, majd Balf, a Szárhalmi – erdő, Tómalom, Sopronkőhida következett, és Fertőrákoson fejeztük be. A túra Fertőrákoson, a II. világháborús emlékműnél ért véget, ahol rövid megemlékezéssel, és gyertyagyújtással tisztelegtük a hősök emléke előtt. Ezúton is köszönjük a meghívást.


Megemlékezés a Doni áttörés 79. évfrodulóján

   2022. január 16-án, vasárnap emlékeztünk azokra a katonákra, akik 79 évvel ezelőtt élet halál harcot vívtak a donnál. 1943. január 12. a magyar történelem egyik szomorú gyásznapja. A túlerőben lévő ellenség csapatainkat legázolta, az ütközet majdnem tízszer annyi honvéd életét követelte tőlünk, mint az 1526-os mohácsi vész.

     Ezekkel a gondolatokkal indította emlékbeszédét Horváth Ferenc, nyugállományú honvédtiszt, helytörténet kutató, a Pápai Huszár Egyesület tagja. A szónok beszédében emlékezett a II. világháború hazánkat is érintő történéseire. Mint mondta, a Trianonban megalázott, meggyengült ellenséges országokkal körülvett Magyarország csak a nemzetközi helyzet kedvező alakulásától és a nagyhatalmaktól várhatta céljai megvalósítását. A hadihelyzet folyamatosan romlott és Németország egyre több nyersanyagot és katonát követelt a magyar hadvezetéstől. Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr ezért elrendelte a 2. Magyar hadsereg felállítását, majd a keleti frontra küldését. Horváth Ferenc több ismert pápai katona nevét is hangsúlyozta,  a vitéz Bertalan Árpád 1. Honvéd Ejtőernyős Zászlóalj tisztikarának nagy részét 1942-ben szintén a keleti frontra vezényelték harci tapasztalatszerzés céljából. Felidézte Szügyi Zoltán ezredes, Bőr József ejtőernyős főhadnagy, Csutkai Ernő ejtőernyős hadnagy és Kiss Zoltán ejtőernyős százados hősiességét. Közülük egyedül Szügyi Zoltán tért haza, aki a doni áttörés után sikeresen egyben tartva maradék katonáit tért haza. A beszédben elhangzott, hogy a 200.000 magyar katona csaknem 200 km-es arcvonalon próbálta feltartóztatni a jelentős túlerőben lévő orosz csapatokat páncélos támogatás nélkül, minimális tüzérséggel. Pusztán kézigránátokkal és lövész fegyverekkel harcoltak a mínusz 30 fokos orosz télben azzal a paranccsal, hogy állásaikból egy tapodtat sem hátrálhatnak, de eljött a pillanat amikor nem volt más választás, mint a hideg hómezőn elindulni nyugatra az otthonuk felé. Majdnem reménytelen vállalkozás volt, ami sokak számára a fagyhalált jelentette. Az áldozatok magyar katonák voltak, egyszerű emberek, akik a behívónak engedelmeskedve parancsnokaikra bízták életüket. Végül alig hetvenezren értek haza, nekik még azt sem adatott meg, hogy büszkék lehessenek helytállásukra. A magyar becsület és tisztesség tőlünk utódoktól követeli meg, hogy tisztelegjünk az elhunytak előtt. A magyarság szent ügye kell legyen emlékük ápolása. A doni tragédia ma arra figyelmeztet, hogy a magyar katona - és mindegy, hogy behívták vagy önként jelentkezett - nem kerülhet abba a helyzetbe, amikor olyan feladat végrehajtását várják el tőle, amire sem kiképzettsége, sem felszerelése nem teszi alkalmassá - zárta megemlékező beszédét Horváth Ferenc. A megemlékezés, melyen Pusztai Levente szavalattal működött közre, koszorúzással és mécsesgyújtással ért véget. A tisztelet virágai és a mécsesek fénye jelzi, hogy az utódok nem feledik a doni hősöket.


Hungarikum projekt az Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskolában

     2022. április 25-én, hétfőn a Hungarikum projekt keretében tartottunk élő történelemórát a magyar királyi 7. honvéd huszárezredről az iskola 5/A. osztályának. Horváthné Somogyi Judit meghívásának eleget téve a huszárok egyenruházatáról, felszereléséről és fegyverzetéről tartottunk előadást.

     Az előadás során az osztály tanulói megismerkedhettek a könnyűlovasság harcmodorával, alkalmazási területeivel és a huszárok mindennapjaival. Felelevenítésre került az egykor városunkban állomásozó magyar királyi 7. honvéd huszárezred érkezése, a polgári vérkeringésbe való beilleszkedése, illetve itt eltöltött 34 év fontosabb eseményei. Szót ejtettünk az I. világháború kitöréséről, a lovasság harctéri alkalmazásáról, és a gorodoki lovasrohamról is. A tanulók érdeklődéssel és feszült figyelemmel hallgatták az ezredhez köthető emlékeket. A gyerekek több napon keresztül dolgozták fel az osztályfőnök szakértő segítségével a magyar huszár témakörét. Készítettek prezentációt, rajzoltak, festettek a témakörhöz kapcsoló képeket és tanultak katonadalokat is.



Családi nap a Pápai Judo Akadémián

     2022. október 16-án, vasárnap a nyílt nap keretében a Pápai Huszár Egyesület tartott előadást az aradi vértanúkról, de volt formagyakorlat-bemutató, közös edzés a szülőkkel. A cél az volt, hogy a hozzájuk járó sportolók szülei, hozzátartozói bepillantást nyerhessenek az egyesület életébe.


     Hagyomány már az akadémia életében, hogy évente egy-két alkalommal edzőtermébe invitálja sportolóinak családtagjait. A tradíció idén is folytatódott, a klub vezetői több programmal is készültek a gyerekeknek és szüleiknek. Közösséget építenek, amibe nemcsak a judokák, de a szülők is beletartoznak. Az ilyen alkalmak tökéletesek arra, hogy az érdeklődők betekintést nyerhessenek a hétköznapokba, az edzésekbe, kipróbálhassák milyen érzés a dobásokat, eséseket végrehajtani – mondta Pillér Gábor, az akadémia elnöke, aki szerint jól sikerült a mostani eseményük is. A jó hangulatú programot a Honvédelmi Sportszövetség támogatta.


A limanowai hőstettre emlékeztünk Székesfehérváron

    2022. december 11-én, vasárnap a székesfehérvári megemlékezésen koszorúztunk a Városház téren, a 10-es huszárok lovasszobránál. A Pátzay Pál által készített szobor az osztrák-magyar, a lengyel, a német haderő és az orosz csapatok közt 108 évvel ezelőtti, 1914. november 28. és december 18. között lezajlott limanowai csata emlékét őrzi.


     A csata során az osztrák-magyar csapatok megállították és a Dunajec folyó mögé vetették vissza a Krakkó irányába áttörni készülő orosz csapatokat. A 108. évforduló alkalmából - december 11-én, vasárnap -  Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő, dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, valamint Pálffy Károly, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke koszorúzott és hajtott fejet a győzelem fehérvári hőseinek emléke előtt. A megemlékezésen dr. Cser-Palkovics András polgármester emléklapot nyújtott át a huszonöt esztendős Fehérvári Huszárok Egyesülete részére, amellyel a közösség hagyományőrző tevékenységét ismerte el. Lévai Miklós nyugállományú alezredes beszédében köszönetét fejezte ki a város, a megye és a hagyományőrző egyesületek felé, hogy életben tartják a csata emlékezetét. A Magyar Honvédség Parancsnoksága, illetve Székesfehérvár helyőrség nevében Balogh Rezső alezredes, az MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred parancsnokhelyettese vett részt a rendezvényen, amelyen jelen voltak a Krajczáros Alapítvány, egy Limanowából érkező küldöttség, illetve a város hagyományőrző egyesületeinek, civil szervezeteinek képviselői is. A rendezvényt Ruff Tamás őrnagy, karmester vezényletével a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar tette emlékezetesebbé.

386861
Mai napon:
43

2023-12-08 06:32
 Informatikai Partnerünk és a
A honlapunk az Exact Office Kft. támogatásával készült
 
Go to top