NAPSUGÁR TAGÓVODA

8542, Vaszar, Fő utca 16.

Elérhetőségei: 89/ 355 450
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tagóvoda-vezető: Rasekné Kovács Andrea

AZ ÓVODA BEMUTATÁSA:

Óvodánk a község központjában, a Művelődési Házzal szemben 1977-ben épült, amelyen 2009-ben Vaszar Község Önkormányzata jelentős felújítást hajtott végre.
Az intézmény 2008. szeptembertől a Takácsi Bóbita Óvoda tagintézményeként működik.
Óvodánk családias, biztonságos légkörének megteremtéséről a 6 főből álló lelkes, magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkező, gyermekszerető alkalmazotti közösség gondoskodik. Nevelési elveinkben, az óvoda berendezésében, képében az egység és az egyedi vonások együttesen érvényesülnek. Gyermekeinket önfeledt, szabad játékkal, sok mesével, verssel, énekes játékkal- az egyéni szükségletek figyelembe vételével- cselekvő tanulással vezetjük a gyermeki személyiségük kibontakozása felé.

Óvodánk nevelőtestülete a múlt tiszteletéből táplálkozva igyekszik megfelelni a jövő elvárásainak. Ezért külsőségeinkben, nevelési-és tevékenységrendszerünkben beépült a népi, nemzeti kultúra megismertetése, a hagyományok ápolása, a környezet, és az embertársaink iránti pozitív viszonyulás kialakítása. Olyan értékeket igyekszünk közvetíteni, amely a társadalom és az egyén későbbi életvitele céljából hasznosak. Figyelmet fordítunk az egészséges életmódra nevelésre, és a környező világ megismerésére. Törekszünk az ismeretek, eszközök folyamatos korszerűsítésére, az információ áramlás sokszínűségének biztosítására. Nevelésünkben a szabad játékot tekintjük a legfontosabb eszköznek. Elismerjük a család elsődleges nevelői szerepét, értékeink közvetítése mellett a közös együttműködésre törekszünk. A napirend kialakításában az egyik fő szempont, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek az udvaron.

Az óvoda udvar két részből álló, nagy kiterjedésű. Fontosnak tartjuk, hogy az udvaron biztosítsuk a gyermekek számára a természetes, szabad mozgást. A tágas, füves területek lehetővé teszik a játékos versengéseket.(futóversenyek, akadályversenyek)
Az EU-s szabványnak megfelelő mozgásfejlesztő játékszerek (csúszdák, mászókák, lengő és mérleghinták, rugós játékok, kötélállványok) pályázati forrásból, a helyi önkormányzat támogatásával 2009 nyarán kerültek telepítésre. Az udvart kerti csappal, ivókúttal, és virágládákkal gyarapítottuk.
Óvodánkat alapítvány támogatja, melyet 2005-ben hoztunk létre. A Vaszari Óvodásokért Alapítvány célja, az óvodai eszközbeszerzés támogatása, az óvodai kirándulások, rendezvények anyagi támogatása, valamint a gyermekek úszótanfolyamon való részvételének támogatása.
Alapítványunk szeretettel fogadja minden magánszemély adójának 1 %-os felajánlását.
Alapítvány neve: Vaszari Óvodásokért Alapítvány
Számlaszám: 73900425-19013938 ( Zirci Takarékszövetkezet)
Adószám: 18938371-1-19
Az Alapítvány anyagi támogatásának köszönhetően elkészült a felső udvarra a Dani vár ás a csoportszobába egy gyönyörű galéria.

Ak

Az intézmény működésével kapcsolatos dokumentációk:
Közzétételi lista 2016.
Pedagógiai Program 2015.
SZMSZ 2016.
Házirend 2016.

Megemlékezés az urivi áttörés 78. évfrodulóján

   2021. január 10-én, vasárnap a doni áttörés 78. évfordulója alkalmából szűk körben, az érvényben lévő járványügyi szabályok betartásával gyertygyújtással egybekötött néma főhajtást tartottunk a Szent István út és az Esterházy út kereszteződésében található II. világháborús emlékműnél.

    A doni katasztrófa az egyik legsúlyosabb vereségként vonult be a magyar hadtörténelembe, és a második világháború magyar történetének meghatározó elemévé vált. A második magyar hadsereg az 1942 nyarától zajló harcokban, bár 27 ezer fős veszteséget szenvedett, de nem tudta teljesen elfoglalni a Don-kanyart és a közel 200 kilométeres frontvonalnak számító doni partszakasz védelmére a nem egészen kétszázezer ember elégtelennek bizonyult. A legnehezebb helyzetekben kitartó magyar katonák ellenállása akadályozta meg a Vörös Hadsereg által kitűzött stratégiai célok elérését, mert nem tudták átkarolni a Don-kanyar német-magyar alakulatait, így azok megmenekültek a sztálingrádihoz hasonló gyilkos katlan csatától. A 3. magyar hadtest kimagasló teljesítményeként mint az „utóvédek utóvédje” fedezte a német hadsereg visszavonulását, és január 26-án, utolsónak hagyta el a doni csatateret. Jány Gusztáv főparancsnok végsőkig ragaszkodott Horthynak „utolsó emberig való kitartásról” szóló utasításához, ezért pusztult el a 2. hadsereg közel százezer katonája, és mégennyien sebesültek meg és kerültek hadifogságba. Ezekre a magyar katonákra emlékeztünk, akik a világháborúban a doni harcmezőn vesztették életüket. Az emléktáblához elhelyezett koszorúval nem csak a hősök emléke előtt tisztelegtünk, hanem azoknak a családokra is emlékeztünk, akik a harcok során vesztették el szeretteiket.

Forradalom és szabadságharc 173 év távlatából

   A koronavírus-járvány miatt az idén sem tudtunk méltó képpen emlékezni az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről. 2021. március 15-én, hétfőn 13.45-kor egyesületünk elsőként díszőrséggel és koszorúzással emlékezett meg a 173 évvel ezelőtt történtekről a Március 15. téren található emlékműnél.

    Néhány perccel később dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, dr. Áldozó Tamás polgármester ás Unger Tamás alpolgármester koszorúzott a nemzeti ünnep alkalmából. Ünnepi műsorok és emlékbeszéd híján polgármester úr a médiában tette közzé az ünnepkörhöz fűződő gondolatait: Egy ideje nincsenek ünnepeink. Ünnepeink sincsenek, de a hétköznapjaink is másfélék lettek: csonkák, hasadtak, távolságtartással telik. Aztán amikor a régi életünk olyan messzinek tűnik már, nehéz magunkra vennünk az ünnepek méltóságát. Számoljuk a veszteségeinket az üzletben, élményekben, emberi életekben, közben pedig ünnep van. Ünnep, ami valamiféle gazdagodásnak a szimbóluma, ugyancsak a számadás ideje, alkalom annak elősorolására, hogy a történelem fordulatainak köszönhetően miért lettünk többek, miért lettünk tehetősebbek még akkor is, ha diadalainkat vereségek szegik, ha életpályák sokasága torkolott is emigrációba, bujdosásba, vagy végződött éppen a bitófán - írta városunk vezetője.

Nyolcvan éve halt hősi halált Jutaspusztán

   2021. április 12-én, hétfőn egyesületünk szűkkörű megemlékezést tartott a helyszínen, majd a veszprémi temetőben. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1941. április 12-én halt hősi halált vitéz Bertalan Árpád, amikor Jutaspusztán lezuhant az a repülő, amely a délvidéki bevetésre szállította volna az általa vezetett ejtőernyősöket.

    A magyar katonai ejtőernyőzés úttörője 1898. október 20-án született Pozsonyban. Miután elvégezte a Budapesti Hadapródiskolát, mint tiszthelyettes harcolt az olasz fronton a bosznia-hercegovinai 3. tábori vadász zászlóaljnál. Elsődleges feladata az volt, hogy váratlan éjszakai rajtaütésekkel és erőszakos felderítéssel állandóan zavarja és nyugtalanítsa az ellenséget, valamint, hogy foglyokat ejtsen. Sikeres vállalkozásai után zászlóssá, később pedig hadnaggyá léptették elő. Részt vett a Globocak-hegycsúcs elleni támadásban 15 fős rohamcsapatával. Az akció során három olasz állást számolt fel, több száz foglyot ejtett és 6 nehéztarackot zsákmányolt. Haditettéért 1918-ban megkapta a Tiszti Arany Vitézségi Érmet, majd pontosan tíz évvel később, 1928-ban a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztjét is. Az I. világháború után, hivatásos tisztként átlépett a régi hadseregből a nemzeti hadseregbe, s a győri gyalogezred kötelékében teljesített szolgálatot. 1922. augusztus 15-én avatták vitézzé, szeptemberben előléptették főhadnaggyá, 1927. november elsején pedig százados lett. 1935 tavaszán Magyaróvárra helyezték át, ahol május elsején átvette az árkász század parancsnokságát. 1938-ban nekilátott a honvédség egyik elit alakulatának, az ejtőernyős egységnek a megszervezéséhez, amelynek kiképző parancsnoka lett előbb Szombathelyen, majd Pápán. Az alakulat teljes egészében önkéntesekből, elsősorban fiatal sportemberekből állt. Tagjai különleges kiképzést kaptak közelharcból, mesterlövészetből és mindenféle terhelés elviseléséből. 1939 novemberétől már őrnagyként szolgált. A Veszprém-Jutaspuszta repülőtérről 1941. április 12-én a Délvidékre indult bevetésre egy öt gépből álló ejtőernyős zászlóalj élén. A vezérgép közvetlenül a felszállás után megbillent, lezuhant és kigyulladt. A katasztrófában a négyfős személyzet, Bertalan Árpád harccsoport-parancsnok és 17 ejtőernyőse hősi halált halt. A katasztrófát 8 ejtőernyős élte túl, többek között Bakó István, Urbán László, Székely Sándor és Szokolay Tamás. Nevét 2016-ban vette fel a szolnoki alakulat, a mai MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár.

A Doni áttörésre emlékeztünk

   2024. január 14-én, vasárnap emlékeztünk a magyar hadtörténet egyik legnagyobb katasztrófájára, a doni áttörésre. 81 évvel ezelőtt tízezrek haltak meg, vagy tűntek el a harcmezőn. A megemlékezésen Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke mondott ünnepi beszédet.


     A korábbi honvédelmi miniszter a második magyar hadsereg pusztulásához vezető okokról beszélt. Felidézte, hogy az első világháborút lezáró igazságtalan békeszerződésből egyenesen következett a második világégés, Magyarország és Románia versengett Erdély megszerzéséért, és az akkori "igazságosztó" Németország kegyeiért harcolt mindkét állam. Mint mondta, a németek a teljes haderőnk orosz frontra való vezénylését várták volna el, végül a második magyar hadsereg 208 ezer fővel indult el a háborúba. A túlerőben lévő oroszok hosszas hídfőcsatákat követően végül 1943 januárjában indítottak elsöprő támadást. A veszteség iszonyatos volt, a halottak, a sebesültek és a fogságba esettek száma mintegy 130 ezerre tehető. Máig fáj minden magyarnak ez a tragédia, nagyon sokan édesapjukat, családtagjaikat veszítették el az orosz fronton - mondta a szónok, utalva arra, hogy a második magyar hadseregbe szándékosan többségében olyan férfiakat soroztak be, akik 30-35 évnél idősebbek voltak, gondolva arra, hogy az első világháborúban sok olyan férfi esett el, akik még a családalapítás előtt álltak, ezzel pedig jelentős demográfia probléma is előállt a háborút követően. Így viszont jelentős számú hadiárva és hadiözvegy maradt az elhunytak után, 1947 után pedig a kommunista hatalom megvont tőlük minden ellátást, végül csak az Antal-korány idején, 1993-ban alkották meg az új hadigondozási törvényt - hangzott el az megemlékezésen. Hende Csaba kiemelte, az esküjéhez híven, fegyverrel a kézben, parancsteljesítés közben elesett katona mindig hősi halott, függetlenül attól, hogy a háborút milyen politikai vezetés, milyen célok érdekében indított meg, és attól is, hogy mi lett a háború vége. Mi, kései utódokként meghajtjuk a fejünket és emlékezünk a hőseinkre. Isten nyugosztalja őket a távoli földben. Csak az hal meg, akik elfeledtek. Akire emlékeznek, az örökké él - fogalmazott az Országgyűlés alelnöke. A megemlékezésen közreműködött a Kovács Gyöngyi, Kincses László, Jókai Mór Művelődési Központ, a Magyar Honvédség 47. Bázisrepülőtér, a Pápai Huszár Egyesület, és a Soproni Történelmi és Hadijátszó Baráti Kör.