Nyomtatás

A doni-katasztrófa áldozataira emlékeztünk

   2020. január 12-én, vasárnap a doni áttörés 77. évfordulója alkalmából városi főhajtást tartottunk Pápa Város Önkormányzata és egyesületünk szervezésében az Esterházy út és a Szent István út sarkánál lévő második világháborús emlékműnél.

    A megemlékezésen Ágh Péter országgyűlési képviselő, a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke osztotta meg gondolatait a szép számban egybegyűltekkel. Mint mondta, minket, magyarokat sok minden köt össze. A nyelvünk, a kultúránk, a közös múltunk és ennek részeként megannyi áldozatunk. Nemrég emlékeztünk a száz évvel ezelőtti első világháborúra. Az azt kirobbantó szarajevói pisztolylövéssel eldőlt a mi sorunk is. Eldőlt, hogy a mi XX. századunk, a magyarság történetének egyik legtöbb megpróbáltatással járó százada lesz. Országvesztéssel, harcokkal, diktatúrákkal, népirtásokkal. Bebörtönzésekkel, akasztásokkal, kitelepítésekkel, megaláztatásokkal, és még megannyi tragédiával. Szinte minden családnak van legalább egy olyan története, amiről nem lehetett beszélni. Amiről a túlélők is hosszú ideig hallgattak, sorsukat pedig fentről eltusolták. Ez azt is jelenti, hogy minden egyes családban vannak hősök, akikre büszkék lehetünk. Hiába akarták, hogy áldozatukról ne essen szó, mára ismét felemelt fejjel emlékezünk azokról, akik teljesítették a kötelességüket és hűek voltak hazájukhoz. Ilyen hősök azok a pápai magyarok is, akik ott voltak a Don-kanyarnál - mondta beszédében Ágh Péter, majd hozzátette, Veszprém vármegye hadköteles férfi lakossága a szombathelyi III. hadtestnek alárendelt soproni 7. könnyű hadosztály állományába került. A pápai járás bevonulóit a II. zászlóaljba szervezték, ahonnan 1942. április 17-én indultak a frontra. Akkori helytállásuk ma is tiszteletet ébreszt. A pápaiakat is magába foglaló III. hadtest tagjai elsőként küzdöttek meg a Vörös Hadsereggel. Közülük sokan lettek hősi halottak. Közéjük számítanak mindazok, akik parancsteljesítés közben, fegyverrel a kézben vesztették életüket. A városi megemlékezésen szavalattal közreműködött Pusztai Zsombor. A tiszteletteljes főhajtás koszorúzással, majd a Takarodó és a Szózat elhangzása után mécsesgyújtással rótták le tiszteletüket a hősök emléke előtt.